A jó kávé bearanyozza a vendég napját.
Néhány éve történt, hogy egy fővárosi „minden-csillagos” szálloda éttermébe ellátogatva bizony komoly csalódás ért. Kiábrándultságom oka nem a kiszolgálás színvonala, a hely atmoszférája, és még csak nem is az ételek minősége volt. De akkor mi lehetett az?
Naná, hogy a kávé!
Persze, a jó és a rossz kávé ízlés kérdése… vagy mégsem?
A felszolgált lötty: Egy híg, vizes, kesernyés levet kaptam, amit még a legjobb indulattal sem neveznék kávénak. „Ide többet nem jövök”, nyugtáztam magamban, miközben – szó szerint – rossz szájízzel távoztam az étteremből. Nem azért, mert én vagyok a Kávés Laci. Hanem, mert ennél azért többet vártam. Ha beülnék (khm, beállnék) a sarki kocsmába, semmi baj nem lenne. Felhörpintem az üzemanyagot, és suhanok tovább. Rendben, olcsó kávénak híg a leve, belátom. De egy első osztályú étterem esetében már más a helyzet. És ezzel nem csak én vagyok így…
Mutasd a kávéd, megmondom, ki vagy!
Szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy a kávézás igenis a kultúra szerves része. Egy étteremben ez különösen igaz, ahol az étkezés rituális lezárásaként kortyolunk el egy csésze finom nedűt, mely megkoronázza a gasztronómiai élményt: még van idő egy rövid beszélgetésre vagy elmélkedésre. Ha egyedül vagyok, ilyenkor szoktam összegezni magamban a különböző impulzusokat, behatásokat, és ezek alapján alakítom ki a véleményemet az adott vendéglátó egységről.
Tehát, ha rossz a kávé, rossz az étterem? A legtöbben így vélekedünk.
Akkor mégis hogyan lehet fokozni az élményt?
Azt mondanom sem kell, hogy nagyon illúzióromboló tud lenni, ha egy ütött-kopott csészében, vagy ne adj isten, egy papírpohárban kapjuk meg az ebéd utáni kávét. Még ha nem is szervírozzák petit foural, vagyis apró teasüteményekkel, már az is sokat számít, ha például a mostanában divatos kapszulás megoldás helyett az aromákban gazdag, frissen őrölt verziót választja az étterem. A kínálatra is érdemes odafigyelni, és többféle kávéitalt kínálni (ristretto, hosszú kávé, cappuccino, latte macchiato, etc.) , hogy mindenki megtalálja a kedvencét. Nem mindegy az sem, hogy ki és hogyan készíti el az italt, sokak számára viszont gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya. A kollégák edukálása is szóba jöhet, mint hosszú távú befektetés, ami idővel garantáltan megtérül.
